"...Kezdetben nem mertem elengedni takarításkor, és beraktam a papírdobozba, amiben hazahoztam. A véleményét erről az egyik képen láthatjátok. Aztán az ágyra kiengedtem, úgy takarítottam, nagyon tetszett neki, mindenbe belemászott, ellenőrzött. Most már hetente egyszer-kétszer, ki merem engedni a szobában, mászkál körbe, bujkál. Itt semmi veszélyes nincs, és figyelem is közben. Ha valahová bebújik, ahol nem érem el előjön, ha hívogatom. Egyre okosabb. Az idegeneket nem nagyon szereti. Eleinte elő sem jött, most már kijön és szemmel tartja. :) Radaroz a fülével és nézi, hogy merre megy. És nagyon rendesen csak a sarokba pisil, annyira kis cuki, képes felkelni csak azért, hogy "kimenjen" pisilni, aztán visszafekszik.
Persze a kajákat imádja felhalmozni. Az egyik sarokba akasztottam a Vitakraft rúdját, gondolta akkor biztos oda kell pakolni a kaját, és a nagyobb darabokat abban a sarokban halmozza fel, az apróbbakat a házában. A háza egy papírdoboz, hiába próbáltam, más ház nem kell neki. Takarításnál a felhalmozott ételeket külön teszem, és visszapakolom a sarokba. De hát, ami nagyon az alom közé keveredik, azt kidobom. Egyik takarításnál - amit az ágyon csináltunk, hol máshol - elkezdte a kidobásra váró almos kajakeverékből kimenteni a kaját (ezt a másik hörim is csinálta), aztán nem is figyeltem, hogy elmászkált és mit csinált vele. Amikor később pakoltam az ágyon, akkor vettem észre, hogy bedugta a takaró alá a megmentett magokat. :D
Imádom a mindig csodálkozó tekintetét, meg a radarozó füleit. Rájöttem, hogy úgy néz ki, mintha a Tesz-vesz városból jött volna. :D Egyszerűen űbercuki, és kész..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése